Településünk

Helyi értékek

Amire büszkék vagyunk: a Várdomb és a tiszai rév emléke, templomunk, a Tisza-parti táj, ősöreg fáink, mondáink és közösségi hagyományaink. Gyűjtésünk folyamatosan bővül.

Történelmi emlékek · Árpád-kor – késő középkor

Várdomb és földvár

A Tisza közelében emelkedő, ma is jól kivehető középkori földvár – településünk nevének névadó emléke.

Részletek

Épített örökség · 1894

A református templom

Az 1894-ben épült, tornyos templom a falu közösségi életének is központja.

Részletek

Természeti értékek · Becsült kora 250–300 év

A nagy fehér nyár

Ősöreg, 35 méter magas fehér nyár, amelynek árnyékában a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc is megpihent.

Részletek

Mondák és hagyományok · Néphagyomány

A Szűzvár–Leányvár mondák

Huszita betörés, a várba zárt asszonyok és lányok, tündérek és titkos alagút – így őrzi emlékezetünk a falu nevét.

Részletek

Történelmi emlékek · 14–15. század

A tiszai rév és a révjog

Településünk neve először 1364-ben tűnik fel; a rév és a vámszedés jog adta a hely jelentőségét.

Részletek

Történelmi emlékek · 1904-től

A falu neve és címere

A Révleányvár névalak 1904 óta használatos; a címer a falu egykori pecsétjét idézi.

Részletek

Természeti értékek

A Mokcsa-tó

A Dámóc határában fekvő Mokcsa-tó közigazgatásilag nem a miénk, de a révleányváriak mindig a magukénak érezték.

Részletek

Természeti értékek

A Tisza-part és az ártéri táj

A Bodrogköz peremén, a Tisza árterében élünk: a folyó évszázadokig alakította a tájat és a megélhetést.

Részletek

Történelmi emlékek · 14–16. század

Őszöd és Sárkány – az eltűnt falvak

Két középkori falu, amelynek lakói és földjei később Dámóchoz és Révleányvárhoz olvadtak.

Részletek

Közösségi élet · Ma is élő hagyomány

Közösségi hagyományaink

Idősek napja, advent, színes közösségi programok – kicsi falu, gazdag közösségi élet.

Részletek