Történelmi emlékek · 14–15. század
A tiszai rév és a révjog
Településünk neve először 1364-ben tűnik fel; a rév és a vámszedés jog adta a hely jelentőségét.
A települést a források először 1364-ben említik, Láca határjárásában, „Leanwar” alakban. A „rév” előtag később kapcsolódott a névhez a Tiszán működő átkelőhelyre utalva.
A középkorban a térség fontos átkelőhely volt Zemplén és Szabolcs vármegyék között. Az itteni út jelentősen lerövidítette a Debrecen és Királyhelmec közötti távolságot, az átkelőn pedig vámot szedtek. A birtok az 1380-as évektől a Várday család kezén volt, 1387-ben már biztosan övék a leányvári révjog. A vámjog jelentős jövedelmet adott, ezért a 15. század elején többen pereskedtek a Várdayakkal a birtoklásáért.
Később kompjárat kötötte össze a falut a Tisza túlpartján fekvő Rozsálypusztával (Szabolcsveresmart), és közvetlen kapcsolatot teremtett Kisvárda irányába. A komp mára megszűnt.
Hol található?
A Tisza itteni átkelőhelye
Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Zemplén vármegye (Arcanum); varak.hu; baz.hu; honlapunk története oldala.
