Történelmi emlékek · Árpád-kor – késő középkor
Várdomb és földvár
A Tisza közelében emelkedő, ma is jól kivehető középkori földvár – településünk nevének névadó emléke.
A Várdomb a falutól délre, a Tisza közelében emelkedik ki a sík tájból, és ma is jól kivehető, füves, részben erdős magaslat. A vártopográfiai felmérések szerint a domb relatív magassága mintegy 11 méter, hossza 200 méter, legnagyobb szélessége körülbelül 40 méter. Oldalai meredekek, tetejét jól látható perem övezi, északi végén mesterséges árok és feljáró, kívül sánc található.
A leletek – 11–13. századi kerámia, vaspatkók, lengyel pénz – alapján a vár használata az Árpád-kortól a késő középkorig kimutatható. Az írott források hiányosságai miatt a pontos építési idő és a vár pontos szerepe nem teljesen tisztázott.
A hagyomány szerint I. Lipót császár a 17. század végén romboltatta le a várat, amely ekkorra már elavult erődítménynek számított. A domb tetejéről szép kilátás nyílik a Tisza menti tájra, ezért ma is a falu egyik legfontosabb természeti és történelmi látnivalója.
Hol található?
A falutól délre, a Tisza közelében
Forrás: Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai (vártopográfia); varak.hu; honlapunk „Révleányvár története és bemutatása” oldala.
